A napokban hallottunk egy érdekes felvetést, amit a magunk részéről először városi legendának minősítettünk, de mivel elég érdekesen hangzott, kicsit utánakerestünk. Az állítás így hangzott: ha az ember jót akar, nem kerül júliusban kórházba, mert az a legveszélyesebb hónap.

Egy amerikai tanulmányra bukkantunk, amely a közelmúltban jelent meg az Annals of Internal Medicine című szaklapban és amely a rendelkezésre álló adatok első célzott rendszerezése.

A tanulmány a városi legendákban csak „július hatás” néven emlegetett jelenséget próbálta meg körüljárni. A vizsgált 40 tanulmányban akadtak bőven ellentmondások, de a végső következtetés az volt, hogy július valóban veszélyesebb, mint a többi hónap, hiszen ilyenkor 8 százalékkal megugrik a halálesetek száma a kórházakban és a páciensek is tovább kénytelenek bent feküdni, mint más hónapokban.

Nyáron nyaralnak

Az okok triviálisak. A tanulmányt jegyző csoport vezetője, Dr. John Q. Young szerint a legfontosabb tényező az, hogy a tapasztaltabb orvosok 20-30 százaléka ilyenkor egész egyszerűen nincs a kórházban, viszont ilyenkor érkeznek (elsősorban a gyakorlókórházakban) a helyükre a frissen végzett rezidensek, akik értelemszerűen jóval kisebb gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

Dr. John Q. Young alighanem tudja, mit beszél (illetve ír), hiszen a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem pszichiátriai rezidensprogramjának a társigazgatója: „A váltás ilyenkor drámai, és mindenre hatással van. Olyan, mintha egy döntő fontosságú futballmeccsen a mérkőzés közepén olyan játékosokat hoznának be, akik még sosem játszottak az élvonalban, nem ismerik a taktikát, ráadásul a pályán maradottakat is nekik idegen posztokra irányítanák. Na, ez történik júliusban!”.

Többet tud a nővér?

Ha már itt tartunk, szintén nemrég jelent meg a The New York Times véleményrovatában egy nővér írása ugyanebben a témában. Theresa Brown azt írta, hogy nem ismeri ugyan a statisztikákat, de a saját tapasztalata az, hogy a „Július-hatás” igenis létezik.

„Bármelyik nővér, aki valaha is dolgozott oktatókórházban alighanem egyetértenek abban, hogy a július kifejezetten nehéz hónap” - fogalmazott, felidézve konkrét esetet is, amikor a rezidens nem volt hajlandó megemelni egy szenvedő beteg fájdalomcsillapító-adagját. Később a rezidens is elismerte, hogy a nővérnek igaza volt.

„A Július-hatás jól rávilágít a kórházi kezelés realitására: mivel az ellátás egyre szakosodottabb, a sokszor sok éves tapasztalattal rendelkező nővérek gyakran nagyobb tudással rendelkeznek, mint egy kezdő orvos” - vélekedett Theresa Brown.

Magyar felmérésről mi nem tudunk, így a kérdésünk az, hogy ti tapasztaltatok-e hasonlót magyar (vagy nem magyar...) kórházban?